ma is...
a piszkos égből hírek hullanak
szépség száll
búcsút sem int
- csak reszket
zsigereimben vad tapasztalat -
visszaimádnám szívembe a csöndet
de nyargal vér és víz ma dévajul
táguló álomfalú ereimben
meg-megpattan az agy
mint szú ha perceg
ágyam fejénél
s torkomra helyezik
karmos ujjaikat a percek
- vakvágány -
itt kisiklanak a hormonok
s üres lyuk a száj
lecsapolja a szemet a bánat
csontok görbülnek várakozásra
vörösbortócsák az esti árnyak
asztalomon
ma is kívánlak
1997. Szeged.